Ügyfélablak
2023.01.6.
Az alábbiakban hívjuk fel bérlakásinkban élők figyelmét az energiatakarékossági lehetőségekre.
Ahogyan arról a hírekből és a közmű szolgáltatóktól is tájékozódhatott mindenki, a világban és szűkebb lakóhelyünkön is az energiaköltségek drasztikusan megemelkedtek. Ez a növekedés természetesen a XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakóépületeket, lakásokat sem kerüli el. Ugyan szinte napról napra változik a piaci helyzet és jelennek meg újabb rendeletek, így olyan tájékoztatást nem tudunk nyújtani, amely hosszú távon reálisan előre vetítheti a jövőt. Amit nagy valószínűséggel feltételezhetünk az az, hogy az energiahordozók olcsóbbak nem lesznek, így a korábbi évekhez képest továbbra is magas költségekre kell felkészülnünk.
Az Önkormányzat lakóépületei három különböző forrásból nyerik a fűtési energiát: elektromos áram felhasználásával, földgáz felhasználásával és távhő szolgáltatásból.
Bármivel is fűtsünk, a mai kilátások alapján hosszú távon sajnos fel kell készülnünk mind a fűtési, mind az egyéb megélhetési költségek emelkedésére, így igyekeztünk egy olyan javaslatcsomagot összeállítani, amelyben mindenki találhat maga számára hasznos tanácsot, ami segít az energiamegtakarításban.
Ne fűtsük túl a lakást! Minden egyes fok csökkentés kb. 6% megtakarítást eredményez a fűtésben. Az ideális helyiség hőmérséklet funkciónként és egyénenként is változik. Általánosságban a következő hőmérsékleti értékeket ajánlják a szakemberek a téli időszakban:
Amikor belépünk a lakásba, ez az első fűtött helyiség, ahova még felöltözve érkezünk, illetve amikor elmegyünk a lakásból, itt öltözünk fel, így azon túl, hogy nem célszerű kifejezetten hidegen tartani az előszobát, nagyon fűteni sem érdemes, mert felöltözve könnyen leizzadhatunk. Persze, ha zárt folyosóról nyílik a lakás, vagy a konyhával, nappalival egy légteret alkot, óhatatlanul melegebb lesz.
Ez a helyiség a lakás központi helye, itt tartózkodnak a legtöbb időt, viszont itt is a legaktívabbak az emberek, a mozgás pedig növeli a hőérzetet. A szakemberek nem javasolják a helyiség erősebb felfűtését, mivel az jobban megterheli a szervezetet, így ha valaki fázik, mert nem aktív, hanem például éppen tévézik, akkor érdemesebb egy vastagabb pulóvert felvenni, esetleg egy meleg takaróval betakarózni, mint megemelni a fűtést. Éjszakára pedig a hőmérséklet akár a hálószobánál leírt értékre is csökkenthető.
Ebben a helyiségben huzamosabb ideig csak akkor tartózkodnak, ha főznek, akkor pedig a sütés-főzés hője eleve gyorsan felmelegíti a konyhát, így felesleges már előre felfűteni.
Valójában az alváshoz nincs szükség melegebbre, hiszen a takaró alatti kis légteret az ember saját testhője is felmelegíti. Persze, ha nappali funkciót is ellát a hálószoba, akkor napközben érdemes a nappali hőfokára megemelni a hőmérsékletet, de az alváshoz nyugodtan lejjebb lehet csavarni a fűtést.
A nagyobb gyerekeket már kevésbé kell félteni, de a kisgyermekek szobáját mindig érdemes jobban felfűteni, mint a többi helyiséget, mert ők még könnyebben megfázhatnak.
A fürdőszoba magasabb páratartalma miatt némileg a hőmérsékletet is magasabbnak érezzük. Inkább a levegő áramlást érezhetjük hűvösnek, mint magát a levegőt, így a tisztálkodás idejére érdemes becsukni a nyílászárókat, azt követően viszont ne felejtsük el kiszellőztetni a helyiséget, hogy a felgyülemlett pára nehogy penészesedést okozzon. Természetesen kisgyerek esetében érdemesebb kicsit melegebbre fűteni a fürdőszobát a fürdetés idejére, de az ő esetében is fontosabb, hogy amíg vizes a gyerek addig lehetőleg ne nyitogassuk az ajtót, igyekezzünk minimalizálni a levegőáramlást.
Természetesen ezek az általános szabályok nem minden esetben tarthatóak. Ahol nincs lehetőség a helyiségenkénti hőmérséklet szabályzásra, vagy egy helyiség több funkciót is ellát, ott próbáljuk meg időben a használathoz igazítani a hőfokot. Például éjszakára, vagy amikor nincs otthon senki, lejjebb tekerjük a hőmérsékletet, nappalra pedig kicsit feltekerjük.
Szintén befolyásoló tényező, hogy ha idős, vagy beteg ember tartózkodik a lakásban, pár fokkal érdemes kicsit megemelni a hőmérsékletet.
Rendkívül energiapazarló, de elkerülhetetlen művelet a szellőztetés. Fontos, hogy a lakásban a levegő ne használódjon el, mert az fejfájást, kellemetlen közérzetet okozhat, azonban a benti meleg levegő kiengedésével, és kinti hideg levegő beengedésével a fűtési energia jelentős részét is kiszellőztetjük. Az energia veszteség minimalizálása érdekében úgy célszerű szellőztetni, hogy naponta 2-4 alkalommal ki kell nyitni minden ablakot, és pár perces kereszthuzattal ki kell cseréni a lakás elhasznált levegőjét frissre. Ezzel a szellőztetéssel ugyan a meleg levegőt kidobjuk, de a rövid idejű szellőztetés következtében a bútorok és falak nem tudnak lehűlni, így a beengedett friss levegőt a lakás maga gyorsan felfűti. Mindenképpen kerüljük a hosszú ideig résnyire nyitott ablakon át történő szellőztetést, mert ugyan az megoldja a folyamatos oxigén utánpótlást, de sokkal több fűtési energiát enged ki a környezetbe, ezáltal sokkal többe is kerül, mint a rövid ideig tartó intenzív szellőztetés. Természetesen az itt leírtak a modernebb, hővisszanyerős szellőztető berendezésekkel ellátott lakások esetén nem érvényesek, azoknál a szellőztetést a beépített rendszerekre kell bízni, azoknál takarékosabban szellőztetni ablak nyitással nem lehet.
A lakás egyik legnagyobb energiafogyasztója a melegvíz előállítás. A bojler működéséről érdemes tudni, hogy a gázzal vagy elektromossággal felfűti a vizet, és a szigetelés aztán felhasználásig melegen tartja. A szigetelések azonban sajnos nem tökéletesek, így azon keresztül a bojler akkor is lehűl lassan, ha nem használnak fel melegvizet. A bojler energia vesztesége a belső felépítésén kívül elsősorban attól függ, hogy hány fokos benne a melegvíz hőmérséklete. Minél melegebb a tárolt víz, annál több a bojler vesztesége, amit úgy kell kifizetni, hogy fel sem használtuk. A bojler hőmérsékletét úgy kell beállítani, hogy az a lehető legalacsonyabb, még használható hőfokon üzemeljen. Az ajánlott hőmérséklet körülbelül 42 °C. Természetesen ha alacsonyabb hőmérsékletű a melegvíz, akkor több fogy belőle, így ha kicsi a bojler, előfordulhat, hogy elfogy a melegvíz. Ha ilyet tapasztalnak, akkor érdemes kicsit melegebbre venni, és addig állítgatni, amíg megtalálják azt a legalacsonyabb hőmérsékletet, ami mellett még éppen jut mindenkinek elegendő melegvíz.
Ha elmegy otthonról tekerje lejjebb a rendszereket! Amikor nincs szükség a lakás fűtésére. Ha csak munkába megy, akkor azért drasztikusan csökkenteni a hőmérsékletet nem érdemes, hiszen az áthűlt lakás újra felfűtése időbe telik, de már pár fokos csökkentéssel is lehet spórolni. Ha elutazik hosszabb időre, akkor akár nagyobb mértékű hőmérséklet csökkentés is indokolt lehet. Amennyiben nem éjszakai áramról működik a bojlere, ugyanez igaz lehet arra is. Ha éjszakai áramról megy a bojler, akkor ne próbálkozzon ideiglenes visszaszabályozással, mert nem biztos, hogy akkor fűtene fel a készülék, amikor a melegvízre szüksége lenne! Szintén fontos, hogy ha hosszabb időre elutazik, hazatérés után a bojler hőmérsékletét pár órára tekerje fel körülbelül 70 °C-ra, mert amíg senki nem fogyaszt melegvizet, a tartályban a kórokozók elszaporodhatnak, azonban egy pár órás felfűtés ezt a problémát egyszerűen megoldja.
Ügyeljen a bútorok elrendezésére! Ha a radiátor előtt bútort helyez el, vagy a függöny rálóg a radiátorra, azok visszafogják a készülék hőleadását, ami azt eredményezheti, hogy magasabb hőmérsékleten kell működnie a fűtésnek, amivel pedig energia megy veszteségbe.
A radiátoros fűtés hatékonysága szintén növelhető a berendezés mögé elhelyezett hőtükör használatával. Ez elsősorban a régebbi, gyengébb hőszigetelésű épületeknél hasznos, de valamennyi megtakarítás minden lakásban elérhető vele. Alapvetően úgy működik, hogy a radiátor hátsó részén leadott energiát, amivel alap esetben a falat melegítené, visszaveri a szoba irányába, így csökkenti a fűtési veszteséget, növeli a fűtés hatékonyságát. Fontos, hogy a hőtükör a falra kerüljön a radiátor mögé úgy, hogy a radiátorhoz ne érjen hozzá.
Ugyanígy lényeges, hogy a padlófűtéses lakásoknál kerüljük a szőnyeg, azon belül is kiemelten a vastag szőnyeg használatát, hagyjuk a lehető legnagyobb felületen szabadon a padlót!
Amennyiben a lakásban önálló fűtési rendszer van (pl.: helyi kazán, gázkonvektor), ne hanyagoljuk el a készülékek szakszerű karbantartását! Azon túl, hogy az élet- és működésbiztonság miatt is fontos a rendszeres szakszerű karbantartás, egy megfelelően karbantartott, jól beállított készülék akár 5-10% megtakarítást is el tud érni egy elhanyagolthoz képest.
Ellenőrizzük a nyílászárók tömítettségét! Az újabb, modern, műanyag vagy alumínium ablakok esetében ez már nem nagyon kérdés, de a régebbi, fa szerkezetű ablakok és nem utolsó sorban ajtók esetében fontos lehet, hogy megnézzük, nem szökik-e ki a meleg a réseken. A legtöbb barkácsüzletben kaphatók a régebbi ablakokhoz használható tömítő szalagok, melyekkel a nem kívánt rések lezárhatóak. Az ajtók esetében a küszöböt is érdemes ellenőrizni, az ugyanis fokozott kopásnak van kitéve, és a kopott küszöb tömítése már nem tökéletes. Fontos leszögezni azt is, hogy a modern ablakok sem örök életűek. A tömítések anyaga öregszik, rugalmasságukat elvesztik, és így feladatukat már nem hatékonyan látják el. Az ilyen ablakok esetében a tömítés cseréje során ügyeljük arra, hogy az ablakkal kompatibilis tömítést vásároljunk, és azt precízen illesszük a helyére.
