Ügyfélablak
2023.02.23.
A kérdések közül válogattunk, a jogi tanácsokat közzétesszük tájékoztatásul.
Gyakori problémáról van szó, melynek előzménye az, hogy a társasház a közös tulajdonában álló helyiségét bérbe adja, és egy problémás bérlés végén a bérlő a helyszínen hagyja az ingóságait. Ezekkel az ingóságokkal való rendelkezés a társasház felelőssége. Annak érdekében, hogy ezt felelősen megtehesse, mindenekelőtt a jogviszonyt kell megszüntetni. Ezt úgy kell megtenni, hogy egyértelmű legyen, a jogviszony melyik nappal szűnik meg. Erre a napra rögzíteni kell, hogy milyen fennálló kötelezettségei vannak a bérlőnek. Figyelemmel kell lenni arra, hogy jogalap nélküli birtoklás esete ne állhasson fenn.
A helyes eljárás, hogy megfelelő határidő megjelölésével (pl. 15 nap) fel kell szólítani a volt bérlőt arra, hogy az ingóságait vigye el, az ingatlant ürítse ki.
Megkönnyíti a helyzetet, ha már a bérleti szerződés megkötésekor rögzítettek egy olyan e-mail-címet a felek, amelyre küldött értesítéseket, leveleket a küldéstől számított 3 napon belül kézbesítettnek minősül. Ezt célszerű belefoglalni a bérleti szerződésbe. Ha ez megtörtént, akkor a későbbiekben ezen tud kommunikálni a társasház a bérlővel.
Amennyiben a 15 nap eltelt, akkor utána nyílik meg a lehetőség az ingóságok kezelésére. Mindenekelőtt az ingóságokat számba kell venni, fénykép- és videofelvételt tanácsos készíteni azokról, illetve két tanú jelenlétében leltárt kell készíteni arról, hogy milyen ingóságok és milyen állapotban maradtak az ingatlanban.
Ezután következik az értékesítés. A befolyó összeggel a társasháznak elszámolási kötelezettsége van, meg kell határozni, mi abból a bérlőé és mi a társasházé.
Ez mindössze egy nyilvántartási kérdés, a változás óta a társasházakat a jogi személyek nyilvántartásában kezelik. A társasház működését és jogait illetően nem következett be változás. A társasház ettől a változástól nem vált gazdasági társasággá, továbbra is csak olyan szerződéseknek lehet alanya, amelyek a társasház működtetéséhez, üzemeltetéséhez kötődnek.
A követeléskezelési protokollt célszerű az szmsz módosításával, de legalább közgyűlési határozatban rögzíteni a társasház egyedi szabályozását. Egyértelműen meg kell határozni, hogy milyen késedelem esetén és milyen összegű tartozás esetén lehet fellépni a tulajdonostárs ellen.
Az első lépés, hogy a közös képviselő felszólító levelet küld a tartozással rendelkező tulajdonostársnak, és az szmsz-ben vagy a közgyűlési határozatban rögzíteni célszerű, hogy ez mennyi idő után történjen meg.
A második lepésben egy ügyvédet bíz meg a társasház felszólító levél küldésével, melynek költségét természetszerűleg áthárítja a tulajdonostársra. A következő lépésben – ha még mindig nem fizet a tulajdonostárs – fizetési meghagyásos eljárást indít a társasház közjegyző bevonásával. Ha ez ellen ellentmondással él a tartozó tulajdonos, akkor perré alakul az ügy, és a társasháznak bizonyítania kell, mennyi az elmaradás, milyen fizetési kötelezettségeinek nem tett eleget a másik fél.
A külön tulajdonú ingatlanra jelzálogbejegyzésre két esetben van mód (az ingatlannyilvántartási törvény végrehajtási rendeletének változása óta):
Nagyon fontos, hogy legyen a társasháznak egy átgondolt igényérvényesítési protokollja, mert azzal fizetési fegyelmet lehet teremteni. Ez jó üzenet az új beköltözőknek is, akik ennek révén látják, hogy ebben a társasházban elvárás a pontos és fegyelmezett fizetés.
Várjuk az érdeklődőket a közös képviselői klubra a jövőben is!
A közös képviselőknek szóló információkat ITT gyűjtöttük Önöknek össze.
Az Ingatlangazdálkodó Divízió elérhetőségeit ITT találják.
